Született Bükkzsércen. A Miskolci Egyetem oktatója és kutatója volt, majd Bükkzsércen lett polgármester. Nevéhez fűződik többek között egy dalokat, nótákat összegyűjtő könyv is, valamint több Bükkzsércről szóló publikáció.
Jegyző, akinek nevéhez fűződik Zsérc mai neve. (Sokan "Gál jegyző" nevéhez csatolják ezt a történetet.) Török István 1903-ban indítványozta Zsérc nevének módosítását - mivel zavarta, hogy a Zs-betű miatt mindig a végén van a sornak - és 1906-ban így már Bükkzsércként szerepelhetett a falu.
A Zsérci Sebestyénként és Zsérci Antalként emlegetett diákok nevét 1537-ben jegyzi a krakkói egyetem évkönyve. Hazatérve Zsércre nagy szerepet játszottak a helvét irányú reformáció elterjesztésében.
Született Bükkzsércen. Őrnagy, vadászpilóta. Tanulmányait Csehszlovákiában és Kanadában végezte.
Aki 1929-től haláláig Tahitótfalunak volt református lelkésze. 1967. február 25-én Bükkzsércen járt és két református éneket írt a falunak Húsvétra.("Jézus feltámadott" és "Álljatok mind meg a hitben") Ennek szövegét és dallamát is falunk ihlette. Ezért ezt a két éneket 2002-ben Húsvét alkalmából újra énekelte a Református Énekkar.
A felvilágosodás és klasszicizmus idején irodalmunk vezéregyéniségeként számon tartott Kazinczy Ferencet 1786-ban Kassán kinevezik inspektornak és ebben az évben járt Bükkzsércen, mint tanfelügyelő, a református és katolikus iskola egyesítése ügyében. A közelmúltban utcát neveztek el róla.
Aki 1925-ben született Bükkzsércen az MTA ösztöndíjas jelöltje, a Magyar Nemzeti Bank főelőadója, majd osztályvezetője. Később a Moszkvai Nemzetközi Gazdasági Együttműködsi Bank főosztályvezetője. Könyve 1962-ben jelent meg.
Baumgarten- és Kossuth díjas író, költő amikor Bükkzsrécen járt ajándékba egy vesszőből fonott "hátit" kapott.
Jelképtervező tervezte Bükkzsérc új címerét 1998-ban, ami a falu 1. okleveles említésének 750 évfordulójára készült.
Népdalénekes, iparművész. 1998-ban készítette "Isten báránya", "Keresztelő Szent János", "Falucímer" domborműveit a bükkzsérci templomok részére.
A gyöngyösi származású római katolikus plébános és író 1862-1871-ig zsércen teljesített szolgálatot.
A Rákos-Palotán született katolikus plébános és író. A felsőzsolcai plébániát 1872-ben a zsérci katolikus parókiára cserélte.
Gyöngyösi származású római katolikus plébános, író 1842-ben Zsércen káplánkodott.
Általános iskolai tanulmányait Bükkzsércen végezte. Majd 1975-ben az Országos Vízügyi Hivatal küldötte. (Feladata: Algériában a felszín alatti ivóvízbázisok felkutatása, feltárása.) Majd a Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani tanszékének docense lett.